22.rész-késések..+blog interjú

Sajnálom, hogy ilyen későn hoztam a részt, de a komik/pipák alig akartak összejönni, hiába van 33 feliratkozóm.. ez inkább megint ilyen összekötő rész lett, de erre is legalább 20 pipát és 10 komit szeretnék (akár rövidek is lehetnek)
Itt a blogtrailer aki még nem látta volna: KATT
Kattintsatok a videó alatt a tetszikre, sokat jelentene:)
Iratkozzatok fel a blogra! Amint meglesz a komi és a pipa megfelelő menyisége megírom és kirakom a részt ^^
És kattintsatok a bloginterjúmért ide: KATT
(Köszönöm szépen:))


Louis mit sem foglalkozva a csörgő készülékkel folytatta tovább, amit elkezdett.
-Louis vedd már fel azt az átkozott telefon!-mondtam miután a vállánál fogva felhúztam magamhoz.
-Ennyire nem akarsz velem lenni?-görbítette lefelé a száját, amire csak elmosolyodtam.
-Buta vagy.-borzoltam meg a haját-vedd fel a telefont.-mutattam az előbb említett tárgy felé. Bólintott egyet és a kezével az éjjeli szekrényhez nyújt.
-Igen?-szólt bele a telefonba.
-Louis William Tomlinson! Hol vagytok?-ordított a telefonba Paul. A fiú a fülétől elemelte 10 centire a telefont.
-Otthon.-adta meg a választ pimaszul.
-Tomlinson ne szórakozz velem.-üvöltött még mindig Paul.-Már rég próbán kellene lennetek.-halkította le a hangját.-Jobban jártam volna, ha nem téged hívlak tegnap.-sóhajtott.-Délután háromkor próba és ne felejtsd el.-figyelmeztette Louist.
-Igenis főnök.-kuncogott a telefonba, majd köszönés nélkül bontotta a vonalat. Hajolt volna vissza hozzám, de eltoltam magamtól és az ajtó felé mutattam. Értette a célzást és leballagott a fiúkhoz.

**

-Zayn kész vagy már?-ordított fel Harry szemforgatva, egy sóhajtás kíséretében. Mindenki az asztalnál ült, kivéve a Bradfordi fiút. Liam a fejét támasztva nézett a lépcső felé, Niall az ujjaival dobolt az asztalon, míg Louis idegesen mászkált körbe-körbe.
-Paul kinyír minket, ha nem érünk oda.-motyogta az orra alatt.
-Te nem szóltál, hogy próba lesz.-húzta ki magát Harry.
-Mert elfelejtettem.-tárta szét a kezei Louis.
-Ez nem mentség.-szólt vissza a göndör fiú.  Louis kinyújtotta a nyelvét, majd karba tett kézzel, durcásan a székre huppant.-Most haragszol rám?-biggyesztette le az ajkait Harry.
-Nem.-rántotta meg a vállát Lou és összeráncolva a homlokát, hátradőlt.
-Jaj ne haragudj már BooBear.-böködte Hazz a répaimádó fiú oldalát. A srác nem válaszolt semmit, rezzenéstelen arccal vizsgálta a földet.
-Szerintem azt várja, hogy mondd neki, hogy szereted.-hajoltam Hazza füléhez és a szememet még mindig Louison tartva suttogtam neki a mondanivalómat.
-Szeretlek Boo.-vékonyította el a hangját a békülni akaró fiú és Louis nyakába vetette magát, ezzel elborítva a széket, így mindketten a földre kerültek. A többiekkel nevetésben törtünk ki és szinte már mi is a földön fetrengtünk. Letörölgettem a könnycseppeket az arcomról és -már csak- mosolyogva felálltam. Abban a pillanatban vágtatott le Zayn.
-Kész vagyok.-hajolt meg színpadiasan.
-Akkor indulás.
Az út csendben ment, csak a rádióból szóltak halk dallamok.

**

-Niall tedd le már azt a telefont.-ordított Paul az előbb említett srácra. Az egyik székbe süppedve figyeltem a jelenetet és a számat halk nevetés hagyta el.
-De az anyukámmal beszélek.-szólt vissza nyávogó hangon a srác.
-Horan az Isten áldjon meg! Miért pont akkor kellett a telefont a kezedbe venned, mikor a Little Things-et kéne a többiekkel énekelned?
-Eszembe jutott Anyukám és közöltem vele, hogy ő a legszebb nő a világon!-fonta össze maga előtt a kezeit és durcásan a férfire nézett. Paul egy szemforgatással válaszolt és a zene
újraindult, majd
Paul a homlokát törölgetve lehuppant mellém.
-Néha nehéz velük bírni.-mondta, de nem vette le a szemeit a fiúkról.
-Megértelek.-mosolyodtam el és a fiúk hülyeségeire gondoltam. A próbán Paulnak többször is a fiúkra kellett szólnia, hogy viselkedjenek, de a végére már mindenki fáradtan potyogott le a színpadról, a székekhez. Levegőt kapkodva ittak, terültek el a földön,  vagy az izzadságot törölgették magukról. Elhiszem, hogy a sok ugrálásba belefáradtak.
-Perrie jön koncertre.-jelentette ki Zayn.-gondolom Dani is.-sandított Liamre.
-Köszönöm, hogy tudattátok velem.-bólogatott Paul.
-April is jön.-kulcsolta össze az ujjainkat Louis.
-És ha azt mondom, hogy nem megyek?-húztam Louis agyát.
-Akkor megharagszok rád.-vágott szomorú arcot és boci szemekkel nézett vissza rám.
-Talán..
-Légyszíves.-hajolt az arcomba.
-Tudod, hogy elmegyek.-kerítettem egy nagy mosolyt az arcomra, követve a példámat egy puszit nyomott az ajkaimra és a cuccait felkapva a többiekre nézett, akik ugyanígy tettek. Lassan elindultunk a kisbuszhoz és hazaindultunk. Louis még náluk lezuhanyzott és átöltözött, majd elmentünk hozzánk. Apa az ajtóban állva köszöntött minket. Szúrós szemekkel pillantott ránk
.
-April Olivia Kimpton!-emelte fel a hangját.-ez mi?-tolta elém az egyik magazint.
-Mondtam, hogy ne használd a nevemet.-hisztiztem. Louis halkan kuncogott a 2. nevemen, de amint apa ránézett a szigorú tekintetével csendben maradt.
-Nem ez volt a kérdés.
Sóhajtottam egyet és elmagyaráztam neki. Nagyon nehezen megértette. Tiszta Louis. Ezen a gondolaton kicsit elmosolyodtam. Apa elment a nappaliba újságot olvasni, így csíkos pólós fiúval felmentem a szobámba.
-Mit vegyek fel koncertre? És mikor lesz?-vágtam magamat az ágyra a fejemet fogva.
-Este kilenckor.-kaptam a határozott választ.-ha akarod segíthetek.-húzta mosolyra a száját. Bólintottam egyet, mire ő a szekrényemhez lépett.-Ez is elég lesz.-lobogtatta meg az egyik melltartómat az arcom előtt kaján vigyorral.
-Louis.-szóltam rá, nevetésemet vissza fojtva.
-Igazad van..-bólogatott.-ez se kell.-rakta vissza a helyére a fehérnemű darabot. Egy szó nélkül felálltam, Lou mellé sétáltam és bele boxoltam egyet a vállába.
-William viselkedj!-szóltam rá.
-Olivia maradj csöndbe, éppen koncentrálok.-nézett a szekrényembe és a nemlétező szakállát kezdte el simogatni.
-Olivia?-húztam fel a szemöldökömet.-tényleg?
Nem vártam választ, egyből közelebb ugrottam a sráchoz és gonosz mosollyal az arcomon csikizni kezdtem.
-Ez nem volt fer.-húzta fel az orrát.
-Inkább segíts.-mutattam a még mindig nyitott ajtókkal álló szekrényem felé.
-Szóval.-dörzsölte össze a tenyereit.-koncertre ezt  veszed fel.-dobta a kezembe a ruha összeállítást.-afterparty-ra pedig ezt.-nyomott a kezembe egy sima egyszerű fekete mini ruhát.
-Egész jó.
-Akkor most pukedlizz és ismerd el, hogy jó ötleteim vannak.
-Persze.-forgattam a szemeimet.
-Na nem látom azt a pukedlit.-rázta a fejét. Nem foglalkoztam különösebben a mondatával, közelebb léptem hozzá. Az egyik kezemet a nyakára helyeztem és az ajkaimat a szájára tapasztottam. Egyre közelebb húzott magához, míg végül egy hajszál sem fért volna el a testünk között. A majdnem öt perces csókunkat a telefonom rezgése zavarta meg. Sóhajtva váltam el Louis ajkaitól és a telefonomra pillantottam.
"Jól fogunk szórakozni az éjjel.
-R."
Nem tudtam hova tegyem az üzenetet, nem értettem mire akar kilyukadni. Louis csak kérdőn nézett a készülék képernyőjére.
-Vigyázok rád.-suttogta a fülembe és hátulról átölelt.

**

A srácok öltözőjében ültünk Daniellevel és Pezzel, várva, hogy a banda tagjai felöltözzenek. A mosdójukból (amit inkább neveznék egy komplett fürdőszobának, mivel van benne három zuhanyzó fülke, egy kád és wc tükrökkel) halk sikítás hallatszódott.
-Egy kanál van nála!-ordított Liam, miközben egy szál gatyába kifutott közénk és Dani háta mögé bújt. Felnevettünk a lányokkal és Zayn is megérkezett kanállal a kezében. Gonoszan nevetve Liam felé közeledett, de ő egyre csak a barátnője göndör hajába temette az arcát.
-Fiúk.-ordított Paul.-negyed óra van kezdésig, de még fel sem öltöztetek.
Megemberelte magát a bolondos társaság és 5 perc múlva már teljesen készen álltak az ajtó előtt.

Blogtrailer!

Csináltam egy blogvideót remélem tetszik: KATT
A következő részt még mindig nem kezdtem el, mivel még mindig alig komiztatok/tetszikeltetek, ahhoz képest hogy naponta 100/200-al nő a blog nézettsége, 32 feliratkozóm van és 50-en szavaztak. Szóval várok, akár hetekig is.
Legyetek jók^^

21.rész-Valentine

Köszönöm az új feliratkozókat:) Nem tudom, hogy mikor hozom az új részt, de megpróbálok sietni..^^

Világos zöld és fehér fal vett körül. Az orromat megcsapta a tipikus kórházi szag. Undorodva ültem fel az ágyon, de azzal a lendülettel vissza is zuhantam. A tüdőmbe éles fájdalom nyílalt. A szememet lecsukva lélegeztem nagyokat, néha-néha fulladozva. A terem üres volt, egyedül én voltam bent. Eljátszottam ezzel a gondolattal, de amilyen gyorsan jött a jókedvem olyan gyorsan ment is el. Egyedül lehettem volna. Egyedül, magányosan ahol senki nem bánt meg.
-Jónapot, Rob King vagyok, a maga kezelőorvosa.-lépett be egy magas, jóvágású férfi. Olyan 28-as éveiben járhatott.
-Hol vagyok?-nyöszörögtem. Megnyugtatott, hogy a londoni kórházba vagyok, kérdezett még arról, hogy hogyan érzem magamat, majd kiment és helyette Niall lépett be.
-Sajnálom, hogy nem hittem neked.-ült az ágyam szélére és a fejét lehajtotta.-Louis a telefonját az ágyon hagyta és bekapcsolta a hangrögzítőt, mikor Melody bement. Mindent visszahallottunk. Ha Mel nem ülteti a fejembe, hogy bántottad akkor neked hiszek.-magyarázkodott.
-Ne kend másokra. Nagyon jól tudod, hogy te is hibás vagy.-morogtam. Nem akartam bunkó lenni, de megérdemelte.
-Igazad van.-folyt le egy könnycsepp az arcán.
-Megbocsájtok. De nem felejtek.-préseltem ki a szavakat.-nagyon sok idő kell ahhoz, hogy újra bízni tudjak benned.
-Megértelek.-suttogta elhaló hangon. Nehézkesen az ágy oldalára csúsztam és átöleltem Niallt, vagy valami olyasmi akart lenni. Hamarosan a többiek is beszállingóztak és mindenki bocsánatot kért. Sőt még Eleanor is járt nálam, aki szintén bocsánatot kért.
A napok teltek, múltak. A fiúk szinte alig voltak nálam, mivel interjún vagy koncerten voltak. Végül saját felelősségre távozhattam. Első utam a temetőbe vezetett.

**

Hazaérve nem találtam aput, így felhívtam, aki közölte, hogy este jön haza egy meglepetéssel. A telefonom csörögni kezdett. Gyorsan oda kaptam érte és a zöld gombot megnyomva a fülemhez emeltem a készüléket.
-Hiányzol.-visított a telefonba Loui.
-Te is.-sóhajtottam.-majd holnap úgy is találkoztam.-mosolyogtam a gondolaton.
-Megbeszéltük.-vágta rá. A háttérből hallottam Paul ordibálását.-vissza kell mennem, lejárt a szünet. Akkor holnap találkozunk.
-Oké szia.-tettem le a telefont.

**
-Megjöttem.-nyitott be a szobámba apa. Az ágyról felugrottam és apa nyakába vetettem magamat.-öltözz fel.-pöckölte meg az arcomat. Teljesítettem a kérését és a nappaliba ugráltam.
-Hova megyünk?-kérdeztem aranyosan, miután elhelyezkedtem egy széken.
-Csak te mész.-közölte. Értetlenül néztem vissza rá, amin ő csak nevetett. Megforgattam a szemeimet és a tekintetemet újra rá vezettem.-pattanj be a kocsiba és induljunk.-mutatott az ajtóra. Bólintottam egyet és a szolgálati autójába huppantam.
Az út csendben telt el, percek múlva már a Starbucks előtt álltunk.
-És én itt mit fogok egyedül csinálni?-fordultam apu felé.
-Nem egyedül. Mindjárt jön valaki. Érezd jól magad.-puszilta meg a homlokomat. Ebben a pillanatban kattantak a a vakuk. Néhány fotós állt ott, de miután a kép elkészült eltűntek. Percekig vártam, mikor 2 kar fonódott át a mellkasom alatt. Megfordultam a tengelyem körül és hátrébb léptem egy lépést.

-Hiányoztál.-hajtotta le a fejét Valentine, a volt legjobb fiú barátom. Az egyetlen barátom.

-Te is.-vallottam be és átöleltem.

-Sajnálom.-suttogta. A vakuk természetesen újra kattogni kezdtek, de nem foglalkoztam velük.-úgy érzem sokat kell mesélned.-kuncogott.

-Menjünk a partra és mesélek.

Bólintott egyet és nevetgélve beszélgettünk, míg oda nem értünk. Elmeséltem neki az elejétől mindent és ő csendesen, megértően végig hallgatta. A végén nem szólt semmit, csak csendben átölelt. Talán este tízig beszélgettünk, majd haza kísért.

**

Reggel gyorsan kipattantam az ágyból és a cuccaimat magamra aggatva futottam a fürdőbe sminkelni é fogat mosni. Magamra kaptam egy sport cipőt és a fiúk házáig meg sem álltam. Lihegve kopogtam, percek múlva Niall nyitott nekem ajtót.

-Jobb lesz, ha beszélsz Louissal.-beszélt álmosan, éppen, hogy csak nem aludt el. Bólintottam egy aprót és felmentem Louis szobájába. Lassan lenyomva a kilincset és benyitottam. Loui még mindig az ágyban szuszogott. Kicsit megnyomkodtam a vállát, mire ő hirtelen felült. Kicsit kómásan pislogott néhányat és az ágy mellőli éjjeliszekrényről egy újságot vett elő és a kezembe nyomta. A cikkben persze én és Valentine szerepelt. Elmagyaráztam neki mindent előröl, de nem nagyon akarta elhinni. Végül egy óra győzködés után sikerült elhinnie. Befeküdtem mellé az ágyba és szorosan hozzábújtam. Fél óráig feküdtünk egymás mellett szótlanul, mikor megunta a csendet és kibújt a szorításomból. Kicsit lejjebb csúszott az ágyon és a hasamat kezdte el apró puszikkal behinteni. Haladt volna lejjebb, de épp akkor szólalt meg a telefonja..

Sajnálom, hogy ilyen semleges rész lett, de a következő megint hosszú/ izgalmas rész lesz ;)

Fejléc+Novellák

Amint látjátok új fejléce van a blognak, de az érdem: Tóth Lizáé:)! Köszönöm drága♥
Új menüpont van a fejléc alatt, ahol a Novellákat találjátok meg, amiket ti kértetek:) Még mindig kérhettek, de írjátok le, ha van elképzelésetek róla és, hogy szomorú vagy boldog legyen:D

20.rész-Ne merd a szádra venni!

A részhez ihletet adott ez a blog: http://onedirectionlovestorywithlisa.blogspot.hu/ ^^
A +18-as részt az unokatesómnak köszönhetitek, valószínűleg a további részekben is lesznek perverz momentek ^^



Az este folyamán próbáltam nem az üzeneten járatni az agyamat -ami valljuk be nem nagyon sikerült-. Nagy forgolódások közepette aludtam el talán hajnal négy körül. Reggeli kilenckor Louis még jócskán csak szuszogott mellettem. Elmosolyodtam rajta és egy kicsit közelebb bújtam hozzá. A fejemet óvatosan a mellkasára hajtottam és néha-néha lopva rápillantottam az arcára.
-Neked is jó reggelt.-szólalt meg hirtelen, a szemét még mindig csukva tartva. Az egyik kezével alám nyúlt és átfonta a derekamat, míg a másik a pólom alatt járt mát. A mutató ujját végig húzta a gerincemen, majd simán elkezdte simogatni a hátamat.
-És mi a mai terv?-hajoltam a füléhez. Éreztem, ahogy kicsit megremeg a közelségem miatt, amin csak mosolyogtam egy aprót.
-Hát nekem lennének ötleteim.-öltött magára egy kaján vigyort és a kezét levezette a fenekemre. Nevetve elhúztam a kezemet róla és nehezen kikászálódtam az ágyból. Lecsoszogtam a többiekhez ahol nagy bőröndök álltak.
-April kijössz velünk a reptérre?-halottam meg a konyhából Perrie mosolygós hangját.
-Igen.-vágtam le magamat a kanapéra.-mikor indulunk?
-Délbe.-kaptam a gyors választ. Bólintottam egyet és lomha léptekkel felmentem a szobánkba, ahol Lou még mindig az ágyban fetrengett. A takaró félig lelógott róla, így kilátszódott a meztelen felsőteste és az alsógatyájának a széle. Elmosolyodtam a látványon, majd a szekrényhez léptem. Kiválasztottam egy rövid gatyát és egy trikót. Percekkel később már felöltözve álltam a nappaliba. Harry mellettem kapcsolgatta a tvt, míg Melodyék valamin csacsogtak. Megforgattam a szememet és felhívtam aput.

**

Észre sem vettem, hogy már ennyi az idő, így letettem az aput és gyorsan kitámolyogtam a többiekhez, akik már indulásra készültek. Zaynnel, Pezzel és Louissal kimentünk. Pezztől elbúcsúztunk, majd a paparazzik elől menekültünk. Míg Louisék néhány Directionerrel beszélgettek, addig én a kocsinak dőlve mosolyogva néztem őket. Néhányan gyilkos szemekkel néztek rám, de próbáltam nem velük foglalkozni. Kicsit elbambulhattam, mert már csak arra eszméltem fel, hogy valaki a vállamat bökdösi. Kb. 15 13-17 éves lánnyal találtam szembe magamat.
-Miben segíthetek?-mosolyogtam kedvesen.
-Aláírást szeretnénk kérni és egy közös képet.-szólalt meg bátortalanul az egyik lány. Vigyorogva bólintottam egyet és teljesítettem a kéréseket.
 -Szeretnek téged.-nyomott egy apró puszit Louis az arcomra, miután eltűntek a rajongók. Eresztettem egy rövid mosolyt, majd beültem a kocsiba.

 **

 A kertbe ültünk Louissal és vártuk, hogy valami csoda folytán eltudjuk valamivel foglalni magunkat. Míg én törökülésbe tépkedtem a füvet, addig Lou a hátán feküdve, kezeit tarkója alá csapva kémlelte az eget. Követtem a példáját és szorosan hozzábújtam, mire ő átkarolt.
 -Van egy ötletem.-csaptam a combomra, miután felültem.
 -Hallgatlak.-ült fel ő is. Rámutattam a nagy medencére és gyorsan felmentem átöltözni. Mikor végeztem a többiekkel is tudattam az ötletemet. Már kint álltam, mikor egy ágyék nyomódott a fenekemhez és két kéz simított végig a hasamon. A fejemet a barátom vállára döntöttem és egy puszit leheltem a nyakára. Egy huncut vigyort vett fel és az ölébe kapva beugrott velem a medencébe. Levegőért kapkodva buktunk fel a víz alól, majd nevetve, gyengén ütögetni kezdtem a vállát, de ő azonnal lefogta a két kezemet. A többiek is csatlakoztak hozzánk nevetve. Melody egyből Niallra vetette magát. A nyakába csimpaszkodva simogatta a fiú arcát amit én csak egy fintorral díjaztam. Loui a szájára harapva próbálta vissza fojtani a nevetését. Megforgattam a szemeimet és próbáltam élvezni mások társaságát. Este a bemelegített medencébe üldögéltünk egy-egy sörös dobozzal a kezünkbe. Niall és Zayn túl lőtt már a célon, de hagytuk had élvezzék ki a mai napot. Éjfél körül mindenki feltámolygott, de Louissal lent maradtunk tv-t nézni. Szorosan összebújva a pokróc alatt néztük a hiradót, ami a sztárok életével foglalkozott, így mi inkább egymás ajkával voltunk elfoglalva, de amint meghallottunk egy mondatot azonnal egymásra néztünk és a készülékre meredtünk.
  "A híres Brit fiú banda egyik szívtipróját ma látták a barátnőjével, April Kimptonnal. Szintén a One Direction egyik tagját, Zayn Malikot és a Little Mix egyik énekesét, egyben Zayn barátnőjét, Perrie Edwardsot kísérték ki a reptérre. A két lány látszólag nagyon jóba van. Sajnos a fiatalokkal nem tudtunk beszélni, de a lelkes rajongók nyilatkoztak: 
-Nagyon boldognak látszottak Louék, aranyosak együtt. 
-Eleanorral jobban összeillet Louis. Nem szeretem Aprilt, de elfogadom a kapcsolatukat 
-Aprilnak gyönyörű zöld szemei, és hosszú hullámos haja van. Sokkal szimpatikusabb, mint Eleanor. 
-Nem szeretem a "Louril" párost. Először összeszűrte vele a levet, majd Niallerrel és most megint Louissal."
Még az utolsó percekben megmutatták a Niallos cikket is.
-Lehet nem kellett volna idekapcsolnunk.-kinyomta gyorsan a tv-t és végig simított az oldalamon.
 -Még mindig nem érdekelnek mások véleményei.-mosolyogtam őszintén. Ő is mosolygott, majd a kezét az arcomra helyezve lágyan megcsókolt. Felálltunk és felfelé vettük az irányt. Épp az Ír manónk szobája előtt mentünk el, mikor megakadt az ajtón a szemem. Nyitva volt a szoba ajtó és látszólag Melodyval nagyon elvoltak. Ledermedtem és undorodva néztem a csajra. Louis nemes egyszerűséggel becsukta az ajtót és tovább mentünk.
 -Én elmegyek zuhanyozni.-közöltem a döntésemet.
-Megyünk.-javított ki. Levetkőztünk és a kabinba léptünk. Louis egyből az ajkaimat támadta meg. A hideg csempéhez nyomott óvatosan, amire én egy kicsit felszisszentem. Megbánóan rám nézett, de én csak megráztam a fejemet. A kezemet a mellkasára simítottam, majd egyre lejjebb haladtam, míg nem értem el a büszkeségéhez. Végig simítottam rajta, majd a tenyeremmel körbefontam és próbáltam örömöt okozni neki. Halkan nyögött és a fenekembe markolt. Percek múlva a nyakamat kezdte szívni. A kezei rátaláltak a melleimre, majd kicsit később lejjebb kalandozott. A nyakába kapaszkodva ziháltam vele egyetemben, majd a kezét a férfiassága váltotta fel. Lassan mozgott bennem, míg én a hátát karmolva próbáltam nem felébreszteni a többieket. A fejét a nyakamba temette és a szájára harapott. Elmosolyodtam rajta, majd mikor már mindketten eléggé kiélveztük egymás közelségét, lemostuk magunkat és az ágyba feküdtünk. Lou meztelen teste nekem nyomódott, amire halkan felkuncogtam. A lábainkat összefontuk és a fejemet a mellkasán pihentetve elaludtam.

 **

 A reggeli kávémat iszogattam egyedül, mikor Niall toppant be. Leült az asztalhoz és a tenyerébe temette a fejét. Kézségesen kerestem neki gyógyszert és egy pohár kíséretében elé raktam. Hidegen bólintott egyet és lenyelte a gyógyszert. Nem tudtam, hogy mi a baja, de jobbnak tartottam, ha nem kérdezek rá. Lassan a többiek is letámolyogtak. Zayn Niall sorsára jutott, de ő egy öleléssel köszönte meg a pirulát. Egész reggel Melody győzedelmes vigyorral az arcán nézett, amit már kezdtem megelégelni.
 -Mel mesélte, hogy nem vagy valami kedves vele.-sandított rám Nialler.
-Múltkor bocsánatot kértünk egymástól, nem tudom miről beszélsz..-néztem értetlenül.
 -Én nem ezt hallott.-morgott. Idegesen a lányra néztem, aki próbált ártatlanul nézni. A barátom rám nézett, majd az asztal alatt megszorította a kezemet. Tudtam, hogy ő hisz nekem.
 -Akkor higgy a barátnődnek, de majd rájössz, hogy csak össze akar ugrasztani minket!-emeltem fel a hangomat és a székemet a lábammal hátralökve felálltam. A többiek néma csendbe figyeltek. Kimentem a nappaliba és elkezdtem olvasni a dohányzóasztalra tett pletykamagazinokat, majd Melody is odaült mellém.
 -Direkt csinálod?-néztem rá összeszorított szemekkel.
-Halad a tervem.-dőlt hátra mosolyogva.
-Nem félsz, hogy meghallják a többiek?
-Nem. Készülj fel a továbbiakra.-kacsintott és a körmeit végig húzta erősen a karján, amiből vér buggyant ki.-Úr Isten! Te nem vagy normális! A diliházba lenne a helyes!-ugrott fel a lány sikítozva, mire a többiek is befutottak. Megvetően néztek rám, kivéve Lout. Niall gyorsan odament Melhez és a zsebéből előhúzott zsepivel törölgetni kezdte a vért. Mikor végzett rám pillantott fél szemmel.
 -Ezt nem néztem volna ki belőled.-sziszegett.
 -Szerintem is neki higgy.-mondtam teljesen nyugodtan-ha én csináltam volna, akkor már ideges lettem volna és nem így állnék.
 -Hazudj még.
-Igaza van Aprilnek.-védett Liam amibe később Loui is beszállt. Megráztam a fejemet és ott hagytam őket.
Felmentem és az ágyba dőltem. Csak nevetni tudtam Mel-en. Szánalmas. Louis egyből feljött és mellém feküdt. Magához szorított ahogy csak tudott.
-Nem igaz, hogy mindenki Melodynak hisz.-morgott. Fel emeltem a kezeimet és a körmeimre mutattam.
-Véres lenne az ujjam, ha én csináltam volna. Időm se lett volna lemosni.
-Ezt sajnos hiába mondjuk nekik.
-Liam is nekik hisz?-kérdeztem félve.
-Nem.
"Szükséged lesz az esernyőre. Meg ne ázz.
-R"

**

Este felé lementem, ahol mindenkinek a szánalmas nézésével találtam szembe magamat. Mosolyogtam egyet önbizalommal és otthagytam őket. Percek múlva már mindenki az asztalnál ült. Közéjük ültem és csendben enni kezdtünk. Mikor végeztem felálltam és engedtem a poharamba vizet.
-Nekem is öntenél?-szólalt meg tettetett ártatlansággal Mel. Bólintottam és próbáltam nyugodt maradni. Megvártam még a többiek is végeznek, majd ott maradtam mosogatni.
-Itt maradok segíteni.-mosolygott. A többiek bólintottak. Louis aggódó pillantásával találtam szembe magamat. Próbáltam mosolyogni,
de nem nagyon ment, inkább csak vicsorgás lett belőle. Ő is kiment a fejét rázva és neki álltunk a mosolygásnak.
-Nehogy azt hidd, hogy vége van.-szólalt meg hirtelen.
-Megkaptad Niallt nem? Mit szeretnél még?
-Louist és hogy szenvedj.
-És ez neked mért lenne jó?-húztam fel a szemöldökömet, miközben a mosogatásra is próbáltam figyelni.
-Megérdemled.-vágta rá. Nem foglalkoztam vele tovább és mosogattam tovább a lány segítségével. Mikor végeztünk én felmentem, ő meg Niall ölébe huppant. Az ágyra vágtam magamat és a hajamat markolva próbáltam valamit kitalálni. Tommon kívül mindenki neki hisz. Később az előbb említett fiú is csatlakozott hozzám.
-Ezt hogy képzelted?!-rontott be az ajtón kopogás nélkül a banda egyetlen szőke énekese.
-Mit?-ültem fel.
-Hogy képzelted, hogy megfenyegeted Melodyt?-üvöltött.
-Pont fordítva volt.
-Most azonnal bocsánatot kérsz tőle! Louis gyere ki!-parancsolt a barátomra. Melody bejött és vígan mosolygott.
-Csak, hogy tudd már mindenki ellened van.-közeledett.
-Sajnos a terved nem vált be. Louis nekem hisz.-kacsintottam. Lépett még egyet és a hajamba markolt. A fejemet hátra húzta és a nyakam köré fonta az egyik tenyerét.
-Válogasd meg a szavaidat.-sziszegett.
-És ha nem?-nevettem gúnyosan. A fogásán szorított és a falnak nyomott.
-Meg ne próbálj sikítani.

-Eszembe sem volt. Csak, hogy tudd szánalmas vagy és a többiek is előbb-utóbb elfordulnak tőled.-megráztam a fejemet mosolyogva, már amennyire tudtam.
-Nem is tudom anyád, hogy szülhetett ilyen gyereket. Ronda vagy és dagadt. Senkinek sem kellesz.-vihogott.
-Ne merd a szádra venni, mert kitépem az összes hajadat.-morogtam.
-Nagyon félek. Ő is csak egy ribanc lehetett, mint te!
Itt már elszakadt a cérna és a hajába belemarkolva erőteljesen a földre húztam. Leköptem és közel hajoltam hozzá.
-Esetleg anyukád és nem anyád. Tudod, mindenki magából indul ki.
Összehúzta a szemét, a földre lökött és a hasamra ült. A kezeimet lefogta és mélyen a szemembe nézett. Éppen be akart húzni, mikor nyitódott az ajtó és a kezemet úgy állította,  hogy úgy nézzenki mintha bántani akarnám. Sírva Niallhoz ment és átkarolta a nyakát. Értetlenül néztek rám a többiek. Mindenki az ajtóban állt. Louis mellém gugolt és felsegített.
-Tudom, hogy nem te voltál. És a többiek is rájönnek mindjárt.-suttogta a fülembe miközben átölelt. Idegesen Mel felé néztem.
-Mindannyian csalódtunk benned.-vágta oda szemrehányóan Harry.
-Nem ezt vártam volna tőled.-állt be Zayn.
-Tudod mit Melody? Elvetted a barátaimat, de Louist nem fogod! Mindenkivel sikerült elhitetned, hogy te vagy a szent, miközben a hátuk mögött megfenyegettél! Egy ribanc vagy. Az adatlapodat nézve be bizonyosodott. Undorító vagy! Mindenkinek csak tönkre akarod tenni az életét. Ha a szüleimet mégegyszerre a szádra mered venni esküszöm, hogy megfojtalak!-ordítottam.-Tudod mit? ROHADJ MEG! A többiek is ráfognak jönni, hogy csak egy ribanc vagy!-Itt már szinte üvöltöttem. Levegőt kapkodva próbáltam állva maradni, de hirtelen minden elsötétült.

Nem volt meg most sem a komi/ pipa határ. Most nincsenek semmi kiszabásaim, de ha kevés pipa, komi jön össze (tök mindegy komiba mennyit írtok) Akkor visszavezetem! Remélem tetszett a rész.. Úúú és még valami. Ha valaki szeretne novellát kérni írja meg, hogy kivel legyen, boldog vagy szomorú legyen, és miről szóljon^^

4. díjam!

ASDKHG*-*
Megkaptam a 4. díjamat Bereniké drágámtól:3 Szabályok:




1. Írj magadról 11 dolgot!

2. Válaszolj 11 kérdésre!

3. Írj 11 kérdést!

4. Küldd tovább 11 blognak!

1. Elnézést, de szerintem több lesz mint 11^^ Lehet, hogy sok mindenért elfogtok ítélni, kapaszkodjatok!

-Nem szeretem Eleanort. Elfogadom Louék kapcsolatát, de El-t sose fogom szeretni. Sajnálom. Nyilván ti sem szerettek mindenkit:s

-Nem szeretem Londont.

-Nem szeretem az Angolokat. (1D és a NORMÁLIS Angol emberek kivételek!)

-Utálom a hajamat.

-Büszke vagyok rá, hogy Magyar vagyok!

-Legszívesebben leköpném az olyan embereket, akik ócsárolják a Magyar történelmet, vagy más nemzetekhez akarnak tartozni. Undorító.

-A napokban vesztettem el a legjobb barátomat. Szinte a bátyám volt..(Nem halt meg. Remélem értettétek, hogy értettem)

-Leginkább ezzel tudnám jellemezni magamat: Távolságtartó vagyok. Nem bízom meg senkiben. Semmiképpen sem hiszem el, hogy "majd jövök", meg "örökké", meg "meglátogatlak", meg "elmegyünk nyaralni", meg "szeretlek", meg "hűséges vagyok hozzád", vagy egyáltalán "számítasz valamit". (barátokra is értem)

-Imádom Pápát^^ Oda szeretnék költözni:3

-2 személyben bízom meg: Berenikében és a barátomban.

-A barátommal április 12.-én leszünk félévesek^^

-Sose leszek elég jó:)

-Nem vagyok fotogén.

-Zöldes-barna szemem van.

-Zöld szemeket és vörös hajat szeretnék (Hmm..Aprilnak miért is vörös a haja?:D Remélem már értitek)

-Aprilt nem magamról mintáztam.

-Imádom Essemmet:D♥

2.

Milyen telefonod van?-Kék Samsung Galaxy S3 mini^^
Le tudod írni,hogy mit érzel a fiúk iránt?-Nem. Imádom őket:3

Mit gondolsz a "barátnőkről"?-Eleanorról lenne véleményem..Tudod Berii:DD

Mit jelent Neked az írás?-Stressz levezető^^

Szerelmes vagy?-Igen:D

Mielőtt elalszol,mi az utolsó gondolatod?-Hogy holnap mit vegyek fel:D

Milyen tanuló vagy?-Közepes.

Mi a hobbid(az íráson kívül)?-Futás:d

Kedvenc gyertyaillat?-Nem tudom

Mi a legnagyobb álmod?-Találkozni a fiúkkal, Temetkezési vállalat (ne nézzetek hülyének:D:D), Eljutni Kanadába és ott nyaralni, Pápára költözni, Lovászatot nyitni, Essem koncertre eljutni ^^

Mit gondolsz a blogomról?-IMÁDOOOM!

Mi a mottód?-Akinek nem vagyok elég jó, annak nincs ízlése Akinek nem vagyok elég jó annak a k*rv* annyát:DD:D

Na jó xd Amugy:Talán csak egy teszt volt az élettől..

3-4. Nem írok kérdéseket, mert most nem küldöm senkinek.. Ha valakinek valami kérdése van az előbb olvasottakkal kapcsolatban az írjon komit ^^

Help!

Ne. Ne görgessetek lefele, nem hoztam részt. (csak a 19. van kint!)Tudjátok a komi, tetszik határokat, szóval:D Csak azért írok, hogyha bármilyen segítségre lenne szükségetek szóljatok neki: http://ask.fm/szoljessegitek ^^

Legyetek jók:*

19.rész-A vihar előtti csend..

Megint nincs meg se a komi, se a szavazás, de azért megírtam.. Boldog húsvétot utólag is. Már jöhetne azért a jó idő nem?:S A KÖVETKEZŐ RÉSZRE VISZONT MEGFOGOM VÁRNI A 25 PIPÁT ÉS A 8 3-4 SOROS VÉLEMÉNYES KOMIT!
Igazából nagyon nagy idegbe vagyok úgyhogy nem tudom milyen lesz. Ti, hogy vagytok az internetes rendeléssel? Nem nem az Ebayról beszélek. Vateráról van szó. 8 nap volt írva, de még mindig nincs itt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből mi a faszom tart eddig? Gyalog hozzák?._. Egy nap alatt elmegyek érte kocsival. Köszi posta (Y) Jó nem untatlak titeket ezzel.
Amúgy észrevettétek az új fejlécet?:D Nem a legjobb, de ez volt az első próbálkozásom Photoshoppal. Tetszik nektek?:3



Louis már éppen szabadult volna meg a melltartómtól mikor kuncogva eltoltam magamtól és gyors léptekkel felkapkodtam a ruháimat. Értetlenül nézett rám, de én csak nevetgélve magamra vettem az imént ledobált cuccaimat. Mosolyogva mivel a többiek is megérkeztek. Harry lelkesen mesélt a gyerekkoráról Melodynak. A lányon látszott a tettetett mosoly, majd mikor Harry abbahagyta és másfelé nézett észrevétlenűl sóhajtott és megforgatta a szemét. Ezzel a csajjal valami nincs rendben. Leültem közéjük és a telefonomon megnyitottam a böngészőt, majd a közösségi portált és beírtam Melody teljes nevét. Eközben hallgattam a többiek jóízű nevetését. A sok találat közül kikerestem az ismerős profilképű lányt és az adatlapjára mentem. A képeit végigpörgetve elszörnyülködtem. Nagyjából mindegyik képe buliba készült, kicsit sem visszafogott ruhában. Szörnyű. Amikor már felnéztem csak Zayn és Perrie romantikázott mellettem, így inkább felmentem az emeletre Loui-hoz, aki vigyorogva telefonált. Elfeküdtem az ágyon és mosolyogva figyeltem.
-Ki volt az?-kérdeztem tőle miután letette a készüléket.
-Az anyukám és a tesóim-mondta boldogan.-szeretnék, ha valamelyik héten elmennénk hozzájuk és bemutatnálak neki.-simított végig a hajamon és mellém feküdt. Szorosan hozzá bújtam és a fejemet a nyakába fúrtam.
-És mi lesz ha nem felelek meg nekik eléggé?-komolyodtam el. Lou kicsit eltolt magától és a szemembe nézett.
-Ezt komolyan gondoltad?-húzta fel a szemöldökét.-Imádni fognak-vigyorgott és egy rövid csókot adott az ajkamra.

**

Este a többiek eldöntötték, hogy menjünk le Hawaii "központjához" ahol hangulatos éttermek, játéktermek, bárak helyezkednek el. Mivel nem tudtam mit vegyek fel ezért mindenkihez bekopogtam tanácsért, de senkinek sem volt rám ideje. Harry volt az utolsó lehetőségem, bár ő nem hisz nekem Melodyval kapcsolatban.. Félénken bekopogtam, mire Hazz nagy mosollyal tárta ki nekem az ajtót egy szál boxerben. Nem mondom, hogy nem tetszett a látvány, de azért Louis hasáért jobban oda vagyok.
-Miben segíthetek a kis hölgynek?-pukedlizett egyet vigyorogva.
-Nem tudom mit vegyek fel.-válaszoltam egy kicsikét jobb kedvűen
-Hmm ebben tudok segíteni.
Gyorsan magára kapott egy gatyát, egy inget és a szobámba csattogott. A szekrényembe kutatni kezdett, majd 5 perc múlva kihúzott néhány ruhadarabot és a fürdőszobába lökdösött. Később már felöltözve tértem ki Harryhez és Louishoz.
-Úgy érzem jó munkát végeztem.-elfojtott egy önelégült vigyort és a kezeit összedörzsölve kiment.

-Olyan vagy, mint Harry, csak lányba.-jött közelebb Louis és az arcomra tette a kezét. Mikor már válaszra nyitottam a számat, az egyik kezével átfonta a derekam és lassan megcsókolt. A kezeimet a nyaka köré fontam és egy laza rántással közelebb vontam magamhoz. Az egyik kezemmel a hajába túrtam, majd percekkel később levegő hiány miatt váltunk el egymástól. Hátat fordítottam neki, majd a fürdőszobába mentem. Félúton még mosolyogva Loura néztem. A fürdőszobába begöndörítettem a hajamat és egy alapsminket vittem fel.

**

A rádióból hangulatos zene szólt, amit a hullámok lágy hangja fűszerezett meg, meg persze Melody vihogása.. Kezd nagyon irritálni, már a lélegzetvétele is. Ha értitek.
-Felelsz vagy merszezzünk!-kiáltott fel Harry. Egy bólintással mindenki beleegyezett.
-Én kezdek.-kiáltott fel Nialler.-Louis felelsz vagy mersz?-mosolygott idiótán az előbb említett fiúra.
-Merek.-húzta ki magát.
-Menj és táncolj a villanyoszloppal.-mutatott oldalra. Louis az oszlop elé sétált, végig mérte, majd elkezdett Gangnam Stylet táncolni, miközben énekelt. Mi már szinte a földön röhögtünk, míg Niall fulladozva videózta, majd felrakta Twitterre. Louis vissza vonszolta magát, míg Zayn és Perrie hozott néhány hűsítő koktélt.
A játékot folytatva iszogattuk a hűsítő italunkat. Kezdtem megunni Mel idétlen vihogását így inkább elmentem a közeli partra sétálni. A lábammal a köveket kezdtem rugdosni. A meleg homok lágyan simogatta a talpamat, és néhányszor a víz is elérte a lábamat. Éppen megakartam fordulni, mikor két kéz simított végig az oldalamon. Lassan megfordultam és az "ismeretlen" szemébe néztem. Lábujjhegyre álltam, a két kezemet a vállára helyeztem és lassan közelebb hajoltam hozzá. A csókunkba belemosolygott és egyre közelebb húzott magához.
-Miért jöttél el?-döntötte az enyémnek a homlokát.
-Idegesített Melody.-forgattam a szemeimet.
-Azt hittem minden rendben van már.-vágott értetlen fejet.
-Téged nem irritál?-húztam fel a szemöldökömet.
-De.-nevetett fel. Elmosolyodtam és a kezemet végig simítottam a mellkasán, mire ő erősebben szorított magához, ha ez lehetséges. Elmosolyodtam és a nyakát puha csókokkal hintettem be, mire ő nemes egyszerűséggel a nyakamba harapott. Louis kezét kicsit megszorítottam a hirtelen mozdulattal.
-Amúgy mióta is vagyok a barátnőd?-vigyor.
-Én eldöntöttem magamban.-kacsintott rám.-Komolyra véve a szót.-húzta ki magát-April Kimpton lennél a barátnőm?-mondta el egy levegővétel nélkül, miután megköszörülte a torkát. Nem válaszoltam rá, csak megcsókoltam és visszahúztam a többiekhez.
-Mi elmentünk haza, majd gyertek.-intettem le őket. A többiek húzását még hallottuk, majd gyors léptekkel visszaindultunk a szállásunkra. Lezuhanyoztunk egymás után, majd fáradtan az ágyba dőltünk. A telefonom rezegni kezdett és én egyből rákaptam a tekintetemet.
"A vihar előtti csend.. 
-R"

Sajnálom, hogy ez megint ilyen lett, de tudjátok van az az érzés, mikor tudod, hogy mit akarsz, de addig kell még egy két rész, hogy megtudd azt a részt írni:| utálom ezt. Megígérem a következő rész izgalmas lesz! Következő rész: 23 PIPA ÉS 8 HOSSZÚ KOMI!!