tiétek a döntés..

Nem tudom, hogy miért van az, hogy minden résznél mindig kevesebb komit/tetsziket kapok? Úgy érzem nincs miért folytatnom a blogot:s igen tudom. lehet, hogy önzőnek tűnök, hogy a visszajelzésekre várok, de szerintem anélkül értelme sincs a blognak.. Szóval. Aki a blog VÉGÉT akarja az kattintson a TETSZIKRE aki szeretné, hogy még FOLYTASSAM az kattintson a NEM TETSZIKRE!!!

14.rész-tiltott gyümölcs?

Bocsánat, hogy megint késtem, de eléggé szarnapjaim vannak:) hétfőn sikeresen összevesztem a barátommal, kedden agyrázkódásom volt, szerdán este szarul voltam, csütörtökön megint egy veszekedés, pénteken meg elmentünk vásárolni a barátnőmmel és későn értünk haza. Ennél jobb hetem nem is lehetne. Nagy örömmel jelentem be, hogy az egészségi állapotom egyenlő a nullával, szóval nem tudom, hogy mikor tudom a részeket hozni, de mindenképpen megpróbálok egy héten kettőt hozni legalább! Bocsánat.


-Louis..-néztem a fiúra ijedten.-ugye azon a videón nem látszódik az arcunk?
-De.-állt meg üveges tekintettel. A fiúk értetlenül kapkodták a fejüket össze vissza.
-Milyen videó?-állt elénk Zayn és kérdően nézett ránk.
-Csak nem?-öltött egy perverz vigyort Harry. A vállába bokszoltam és Lout magammal húzva beálltam egy árnyékos fa alá.
-Ha az a videó nyilvánosságra kerül, akkor végünk van.-temettem az arcomat a tenyerembe.
-Megoldjuk.-húzta ki magát Louis hősiesen. Megráztam a fejemet és folytattuk a többiekkel a hurcolkodást.

**

-Mit csináljunk?-terültem el a nappaliban elhelyezkedő kanapén.
-Felelsz vagy mersz?-hozta fel az ötletet Liam.
-De legyenek szabályok. Ha nem válaszolsz akkor vagy vetkőzöl vagy iszol.-tette le az alkoholos üvegeket Harry.

Kicsit ittasan-Liam kivételével-, fehérneműben/alsónadrágban fetrengtünk a földön, mikor az üveg szája felém fordult.
-Felelsz vagy mersz?-fordult felém Zayn.
-Merek.-ültem fel. A fiú egy alkoholos filcet nyomott a kezembe és a fülembe súgta a feladatot. Bólintottam egyet és átmásztam Niall ölébe. Ráültem a csípőjére és idióta feliratokat kezdtem gyártani a hasára. Mikor végeztem leakartam szállni, de Niall visszarántott és megcsókolt. Mikor elszabadultunk egymástól visszaültem a helyemre. Louis ökölbe szorított kézzel nézett rám, majd percek múlva távozott.

**

Reggel a pulton(?) keltem iszonyatos fejfájással. Egy fájdalom csillapító pirulát halásztam elő, lassan lenyeltem vízzel és elmentem lezuhanyozni. Ahogy végeztem a már időközben felkelt Liammel felkeltettük a társaságot. Louissal egész végig rettegve ültük végig a délelőttöt a kép miatt. Ebéd után Niall azzal az ötlettel állt elő, hogy menjünk le a tengerpartra.


**

Niallal éppen beszélgettünk, amit Louis nem nézett jó szemmel. Ezt figyelembe véve Niallt arrébb húztam, egy kőhöz, amit fák takartak. Éppen valamit nagyon magyarázott, míg én a földet bámultam, mikor hirtelen elhallgatott. Szóltunk a többieknek is és úszkálni kezdtünk a langyos, tiszta vízben.

Este felé kikászálódtam és a ruháimhoz mentem, mikor még a többiek nagyban lubickoltak. A cuccaim alól előhúztam a törölközőmet és becsavartam magamat. Az egyik sziklának dőlve néztem a többieket, mikor Niall közeledő alakját fedeztem fel. Ő is hasonlóan cselekedett mint én öt perccel ezelőtt, majd szembe fordult velem és beszélgetni kezdtünk. Öt perc múlva közelebb lépett, gyengén a falnak nyomott és lágyan megcsókolt. Percek múlva a telefonom rezgésére váltunk el. Lassan kivettem a nadrágom zsebéből és olvasni kezdtem az üzenetet.
"Megijedtetek. A videót nem tettem közzé, csak szeretek másokkal játszani. De most, hogy már van egy képem rólad és a szösziről.. -R"
Az üzenetbe még volt egy link csatolva. Rámentem és egy hosszas cikk volt írva rólam és Niallról. A cikk végére csatolták a képet.


Sajnálom, hogy olyan lett amilyen, de. Áhh mindegy nem terhellek titeket ezzel:d Remélem tetszett:D

..!

vagy szerdára, vagy csütörtökre tudom csak hozni a részt. Bocsássatok meg♥ okot nem mondhatok..

13.rész-ki lesz a következő?

Az előző részekre alig kaptam komit, szavazást, kevesen nézték meg. 1 követőt vesztettem. Mit csinálok rosszul? Akkor kezdjük újra a komi határt? :s A következő részt akkor rakom ki, hogyha erre a részre összehoztok nekem 10 komit és 15 szavazást. Bocsi.



**

Miután megmutattam Loui szobáját, elmentem fürödni. Hosszú, vörös hajam lágyan hullott rá a még nedves bőrömre. Akád melletti mosdókagyló széleire kitámasztottam a kezeimet és a tükörbe nézve gondolkoztam. Miért pont én? Miért pont az én életemet keserítette meg? Miért pont anyunak kellett bűnhődnie? Mit követtem el?

Nem tudom mennyit gondolkozhattam, de egyszer csak arra eszméltem fel, hogy valaki az ajtón dörömböl. A magamra csavart törölközőt egy kicsit megigazítottam és az ajtót résniyre nyitottam.
-Louis lélegezz. Ki-be, Ki-be. Élek még.-magyaráztam lassan.
-Megnyugodtam. Öltözz át és gyere ki vacsorázni.- csukta be az ajtót. Követtem Louis utasítását, majd mikor végeztem kiugráltam a konyhába.

**

Az ágyamban feküdtem szótlanul, mikor a szoba ajtóm kinyílt és Louis mászott be rajta.
-Mi kéne ha volna?-ültem fel mosolyogva, bár ezt sötétben nem láthatta.
-Nem tudok aludni, gondoltam beszélgethetnénk.-huppant le az ágyam szélére. Bólintottam egyet és a jól bevált módszert használtam: bólogatni és mindenre egy aha-t vágni. Louis nagyban beszélt, miközben én bólogattam és néha benyögtem egy két szót.-April.-bökte meg a kezemet.
-Igen?-fordultam felé.
-Nem is figyelsz rám. Hogy vagy? Mármint. Érted.-motyogta maga elé.
-Jól vagyok.-rántottam vállat, miközben csak a világból való távozáson járt az agyam.
-Rosszul hazudsz.-szorította meg a kezemet.
-Van itthon még valami kaja?-álltam fel, terelve a témát. A konyhába lévő polcról leemeltem egy ropis zacskót és vissza ültem Louis mellé.

A ropit rágcsálva beszélgettük végig az estét.

**

Reggel kómásan zuhanyoztam le, míg Louis édesen szunyókált az ágyamban. Lassan összeszedtem magamat és a temetőbe mentem. Lassan lépegettem a havas utakon, míg egy fekete rácsos kerítéshez nem értem.  Besétáltam a bejárathoz és a már -sajnos- jól ismert sírt kezdtem keresni, amit hamar meg is találtam. 20 percig ülhettem előtte, mikor megszólalt a telefonom. Felálltam a sír előtt lévő székről és körbe körbe kezdtem el sétálni, mikor a távolba megpillantottam egy nőt aki éppen "felfedezte" a túlvilági életet. Magyarul beleesett egy kiásott sírba. Nevetésemet visszatartva futottam oda és próbáltam segíteni a hölgynek. Végül egy 10 perc múlva sikerült. Megfeledkezve a telefonhívásról sétáltam vissza a "helyemre".  Éppen leakartam ülni a padra, amikor egy kis cetlit pillantottam meg rajta.
"Ki lesz a következő?
-R."
A cetlit eldobva néztem körül, mikor egy fekete alak futott el mellettem. Szívemhez kaptam és irány nélkül kifutottam a hátsó kapun, majd az erdőbe vettem az irányt. A telefonom folyamatosan csörgött, míg én az árnyékolt erdőben futkoztam céltalanul, nyomomban egy fekete alakkal. Időközben valahol lehagyhattam, mivel mikor mögém tekintettem senkit sem láttam. Végül kiértem egy tisztásra, de előttem egy fekete alakot pillantottam meg.  Vissza akartam fordulni, de a férfi megfogta a kezemet.
-Kitalálom. Nem találod a kiutat?-mosolygott kedvesen, mire én is egy nyugodtabb mosolyt intéztem felé. A férfi nagyon kedves volt, így gyorsan kitaláltam az erdőből. Hazáig szintén futottam, szinte már hozzá voltam ehhez szokva.

-Hol voltál?-szegezte hozzám a kérdést Harry amikor beléptem otthon az ajtón. A kanapénkon ott ült mind az 5 fiú. Lihegve mesélni kezdtem, miközben Zayn öntött nekem inni. Szinte még most sem tudtam felfogni a történteket. Lehetetlennek tartottam. Bármikor elkaphatott volna.
-Viszont van egy jó hírem.-szorította meg a kezemet Louis.
-Hallgatlak.-mosolyogtam.
-Este indulunk a Fülöp-szigetekre, mert pihenőt kaptunk, szóval pakolj.
-Oké és én erre, hogy szerzek pénzt?-húztam fel a szemöldökömet.
-Ingyen van nekünk is.-kuncogott Niall.-mindenki vihet magával egy személyt.
-Két személyes szobák vannak.-bólogatott Zayn.
-Én Louissal alszok akkor.-jelentettem ki, de ezen még én is meglepődtem.
-Ó. Védekezzetek.-vigyorgott kajánul Harry. Kínomban egy párnát vágtam rá.

**

Este kicsit nyugodtabb szívvel indultunk el. Pár óra múlva vége is lett a repülő útnak és szerencsére beköltözhettünk egy hétre a kibérelt házba.
-Apunak nem szóltam.-csaptam a homlokomra.
-Egy lépéssel előtted járok.-mosolygott Louis. Mosolyogva átöleltem és egy puszit nyomtam az arcára.
A telefonom vad rezgésbe kezdett.
"Nem sikerült elkapni, de a videó még mindig meg van. És néhány perc múlva a tv-ben is bent lesz. 
-R."

Vasárnapra vagy hétfőre hozom a kövi részt:D

12.rész.-lopott csókok.

kövessetek instagramon: kali_fruzsi
mindenkit visszakövetek!!
Bocsii, hogy csak most hozom, de tegnap késő estig tanultam:)


-Én sem tudom.-ült fel Louis a fejét fogva. Az ágy mellett lévő kis komódról levett egy tablettát és a kezembe adta. Én érthetetlen fejet vágva rám nézett, mire a kezembe nyomott egy pohár vizet is. A gyógyszert alaposan megvizsgáltam, az egyik felén egy Nurofen feliratot találtam, így egyből leesett, hogy fájdalomcsillapítót adott.
-Egy valaki tudhatja.-nyeltem nagyot.-Hol a telefonom?-kezdtem idegesen kutatni, miközben össze vissza ugráltam a szobába.
-Jó a kilátás.-dőlt hátra Louis, utalva arra, hogy egy szál pólóba és fehérneműben mászkálok. Az első kezembe akadó díszpárnát hozzá vágtam és tovább kerestem. Végül a telefonom rezegni kezdett, majd követve a hang forrását, a levedlett ruháim alatt találtam meg.
-"Egyszerű a válasz. Videót vagy képeket kértek róla? Megkaptam amit akartam, de mivel van egy videóm, ezért még játszhatunk tovább. -R."-olvastam fel az üzenetet hangosan.
-Videó.-válaszolt Louis határozottan, mire én lassan felé fordítottam a fejemet.
-Ez most nem vicces.-ráztam a fejemet. Másodpercek múlva egy üzenetet kaptam amihez egy videó volt csatolva: "Te kérted.-R."
-Had nézzem.-kapta ki a fiú a kezemből a készüléket.
-Louis!-ordítottam rá, mire bűnbánóan letette a telefont és elterült az ágyon. Mellé feküdtem és a plafont kezdtem el vizsgálni.-most mi legyen?-kérdeztem csukott szemmel.
-Nem tudom.
-Ha nyilvánosságra kerül a videó, akkor végünk van.
-De nem fog.
-Honnét tudod?-ültem törökülésbe. Ő erre nem válaszolt csak nézte tovább a falat.
-Fogalmam sincs.-csukta le a szemét.
-Louis..és mi van ha nem védekeztünk? Részegek voltunk, nem voltunk magunknál.
-Szerintem nézzük meg a videót.-vigyorodott el kajánul.
-Csak azért, hogy megtudjuk.-nyomtam a kezébe a telefonomat. Míg ő a "házimozit" nézte, én addig bementem a fürdőbe és lemostam az arcomat. Öt perc múlva visszamentem.
-Mivel olyan okos vagyok, védekeztünk.-bólogatott.
-Azért ennyire ne legyél nagyra magaddal.-kuncogtam.

**

-Én hazamentem, majd jövök.-intettem a szobában tartózkodó 5 fiúnak. London utcáin sétálgattam el hazáig, majd mikor hazaértem letusoltam és átöltöztem. Kicsit még igazítottam a kinézetemen és elindultam a temetőhöz.

**

Nehézkesen vettem a lépcsőfokokat, apa szobájába, de mikor beléptem érdekes dolgot pillantottam meg. Louis apa előtt ült egy jegyzettömbbel és egy tollal a kezében. Nagyban körmölt, így nem vett észre, apával ellentétben.
-Megkérdezhetem, hogy ti mit csináltok?-kuncogtam.
-Semmit.-ugrott fel Louis és a jegyzettömböt magához szorította.-Én azt hiszem megyek.-Sétált ki a szobából oldalazva. Másodpercek múlva már csak egy ajtócsapódást hallottam.
-Ez fura volt.-dobtam le magamat az ágyra édesapám mellé.-na jó. Mi volt ez?
-Nem tudom.-hajtotta le apa a fejét mosolyogva.
-Hazudsz.-húztam össze a szemeimet.
-Nem.-állt fel és a kezeit védekezően maga elé rakta. Megráztam a fejemet és lesétáltam a szobámba.

**

Ez a két hét (na jó, majdnem két hét) gyorsan elment. És itt a várva várt nap. Várva várt? Egyáltalán nem vártam. A napi üzeneteket kaptam ugyanúgy, de nagyobb baj nem történt. A fiúk ma jönnek haza, mivel a koncertek miatt egy kisebb kiruccanást tettek Európába. A gondolatom menetét apa hangja szakította meg, amint a nevemet kiabálja.
-Igen?-léptem ki a nappaliba.
-El kell mennem egy hétre, még egy két dolgot lerendezni Kanadába, de sietek.
-Egy hétig egyedül?-játszadoztam el a gondolattal.
-Hát..igazából.-tanulmányozta a cipőjét.
-Bökd már ki.
-Át jön valaki, majd. Övé a vendégszoba.
-De ki?
-Majd meglátod, de viszont indulnom kell.-nyomott egy puszit az arcomra.

Megvártam még elmegy, majd a szobámba ballagtam és lefeküdtem aludni. Dél körül lépteket hallottam. Félve kimentem ahol Louist találtam.

-Szia Louis. Hát te?
-Nem is örülsz nekem?-biggyesztette le az ajkait.
-De.-mentem oda hozzá és megöleltem.-Gyere.-rángattam fel a lépcsőn a vendégszobába.



Iratkozzatok fel manók:$ Még ezen a héten lesz kövi rész :DD! 

11.rész-ugye nem?

Ééés megint itt vagyook:D mostanában egyre kevesebben nézik az oldalt.:| ez azért van, mert nem tudtam hetekig hozni a részt vagy ennyire romlott a blog?:| Na mindegy.. nem húzom az időtöket! Remélem ez alatt a bejegyzés alatt több komi lesz..:s




**

Reggel Louis karjaiban keltem fel, taknyos zsepikkel körülvéve.(?) Lassan felültem és a fürdőbe mentem. A hajamat meg csináltam normálisan, ami bevallom elég jól sikerült. Felvettem egy kicsit csinosabb ruha összeállítást, és felkeltettem Louist. Lassan felült, körbenézett és vissza feküdt az ágyba. Egy halk nevetéssel nyugtáztam, és próbáltam kihúzni az ágyból. Végül 10 perc után sikeresen ki kelt.
-Gyere el velem a fiúkhoz.-könyörgött.
-Nem akarok zavarni.-mosolyogtam rá kedvesen.
-Sose zavarsz.-hajolt közelebb.
-Én is ezt mondanám.-néztem rá ravaszul. Louis nemes egyszerűséggel eldöntött az ágyon és felém hajolt. A homlokát az enyémnek döntötte és elmosolyodott. Az ajkaival végig járta a nyakamat, majd csókokkal hintette be. Az ajkai vészesen közeledtek a szám felé, de hirtelen megcsörrent a fiú telefonja. Sóhajtott egyet és felvette a készüléket. Valamit nagyon magyarázott a telefon túloldalán lévő személynek, de nem nagyon figyeltem rá, inkább igazítottam a hajamon egy kicsit. Mire kiléptem, már Louis várakozóan állt az ajtóban.
-Akkor jössz?
-Megyek.-mosolyogtam. Aputól elköszöntünk és elindultunk Lou kocsijával. Negyed óra múlva már Perrie karjai között voltam a Direction házba. Hát igen. Perrie elég gyorsan befogadott és eléggé egy húron pendültünk.
-Holnap milyen nap lesz?-kérdezte Hazza.
-Február 1.-rántott vállat Zayn. Perrievel egymásra néztünk és nevetni kezdtünk, mivel mi tudtuk, hogy mire megy ki a "játék".
-És mi lesz holnap?-célozgatott tovább a göndörke.
-Péntek.-válaszolt Louis komoly fejjel. Harry csalódott arca mindent megért.
-Ne kínozzátok már szegény srácot.-röhögött a hasát fogó Niall. Már kezdtem félni, hogy vesz-e levegőt.
-Holnap este lesz egy "meglepetés" bulid. Bár már lelőttük a poént.-mosolygott Liam.
-És kik vannak meghívva?-nézett kutya szemekkel Harry.
-Kiket szeretnél?-kérdezett vissza Louis és egy lapot vett elő. Harry sorolni kezdte a neveket amiben Pezz és az én nevem is szerepelt.
-És milyen ruhában kell lenni?-kérdeztem.
-Mármint?-kérdezett vissza Harold.
-Báli ruhába-amit erősen kétlek-mini ruhába vagy utcaiba?
-Mini ruha.-csillant fel a fiú szeme.
-Ne.-mondtuk Perrievel szinte egy emberként.
-Hé csak egyszer van szülinapom az évben.-érvelt a srác.
-Legyen.egyeztünk bele.
-Akkor holnap délelőtt indulás vásárolni.-kacsintott Pezz.

Este Perrievel együtt haza indultunk, majd a parknál elváltunk, telefonszámot cseréltünk és lediktáltam a címünket.

**

Reggel gyorsan összekészülődtem meg sem nézve mit veszek fel. Bár a végeredmény eléggé tetszett. Lementem enni, fogtam a pénztárcámat, egy kis táskát és a tv elé ültem mivel még volt időm. Fél óra múlva, a megbeszélt idő pontban csengettek. Összeszedtem a cuccaimat és mosolyogva kiléptem Pezzhez. Beszálltunk a kocsiba és az egyik közeli plázához mentünk. A bevásárlóközpontban. Perrienek találtunk egy zöld, mellrésznél fekete csipkével borított térdig érő ruhát, míg nekem egy sárga, neon színű, középen cipzáros, pánt nélküli , combközépig érő ruhát. Elég bevállalós, de még is csak Hazza születésnapja van. Délbe megebédeltünk a Nando's-ba és átmentünk Perrie-hez készülődni. Még a lány a fürdőszobájában öltözött nekem egy SMS-em érkezett.
"Már el is felejtettél? Hmm. A mai este után azt hiszem soha többet nem fogsz elfelejteni. 
-R."
Kicsit féltem, de próbáltam nem ezzel foglalkozni és inkább elkezdtem kisminkelni magamat. A hajamba Perrie segítségével lágy hullámokat varázsoltunk, és a ruhámat is felvettem, majd a hozzá illő sárga magassarkút is. Pezz is felöltözött és együtt a tükör elé álltunk.
-Mint valami kurvák útszéli nénik.-kuncogott. Én is nevetni kezdtem.

**

Este elég sok pia volt, amit ki is használtunk. Én Louis, Perrie és Zayn társaságát élvezhettem. Mikor már eleget ittunk beálltunk táncolni. Persze én Louissal "táncoltam" ha azt annak lehetett venni. Igazából csak ugráltunk mint egy idióták vagy vonaglottunk. Valószínűleg, ha valaki ezt láthatta akkor röhögő görcsöt kapott volna. Louissal egyre inkább kikerültünk a többiek közül és már a falnál smároltunk, önkívületi állapotban. Felhúzott az egyik szobába, becsúkta az ajtót és neki döntött. Erősen szívni kezdte a nyakamat, míg én a pólóját téptem le róla. Lehúzta a ruhám cipzárját, ami másodpercek múlva már a lábamnál landolt. Kiléptem a cipőmből és Louist erőszakosan az ágyra löktem. A csípőjén ülve a hasát kezdtem simogatni, miközben a  nyelveink dominanciáért küzdöttek.

**

Reggel arra keltem, hogy valaki az oldalamon simít végig, gyorsan felültem és észrevettem, hogy a fehérneműn kívül semmi sincs rajtam. Gyorsan magamra kaptam ez első kezembe akadó pólót és magamra kaptam, majd felültem. Idegesen pásztáztam a mellettem fekvő fiút, aki nem más mint Louis volt. 
-Ugye nem.-túrtam bele idegesen a kócos hajamba.



Remélem ennek a résznek nagyobb sikere lett..

10.rész-temetés

Sziasztook:d na élek még:$ géphez nem nagyon tudtam ülni, de telefonról mindig tudtaam sunyiba facezni:$ szóval aki beszélni szeretne velem az írjon: http://www.facebook.com/fruzsi.kali nem harapook:$
ha megírtam a részt válaszolok a komikra, nem tudom mikor tudok legközelebb írni..:s Bocsi, hogy ilyen későn jelentkezek:|


**

-Apa nekem amúgy nem kéne iskolába járnom?-kérdeztem érthetetlenül, hisz már egy ideje itt vagyok, de nincs munkahelyem és iskolába se járok.
-De kéne, de ha nem szeretnél. 16 éves korodig vagy iskolakötelezett, szóval aludj rá egyet.-bólogatott apa, miközben egy lapot töltött ki.
-Az mi?-léptem mellé kíváncsian.
-Temetéshez kapcsolatos.
-Értem. Mikor lesz?-nyeltem egy nagyot és próbáltam nem kimutatni a gyengeségemet.
-Ha minden jól megy akkor 3 nap múlva.
-Akkor keresek valami ruhát.-próbáltam menekülni a valóság elől és gyorsan a szobámba mentem. Az ajtót magamra zártam és sírva az ágyra borultam és a régi képeimet kezdtem nézegetni.

*3 nap múlva*

Délután gyorsan próbáltam összeszedni magamat és magamra kapkodtam a ruháimat. Az ágyra ültem és próbáltam összeszedni a gondolataimat. Egy óra múlva apa kopogtatott az ajtómon és együtt elindultunk a temetésre.

-Sziasztok.-öleltük végig a család tagjait, akik már a helyszínen tartózkodtak. Míg apa a család tagjaival váltott egy pár szót, én addig lassan, önkívületi állapotban a fedett tetejű koporsóhoz sétáltam. Az ujjaimmal végig húztam az arany feliratot. Még egy utolsó mosolyt ejtettem és próbáltam erősnek mutatni magamat.

A temetést nagy nehezen végig álltuk dideregve a hidegben, majd az a temetésen résztvevőkkel beszélgettünk egy kicsit ami sötétedésig tartott. Apa kiment a bérelt autóhoz, de én még kértem magamnak egy kis időt. Ahogy körbenéztem a temetőn a szívem egy kicsit összeszorult. A szél csendesen fujdogált, és a sötétben is kitudtam venni a régebbi sírkövek alakját, amitől kirázott a hideg.

**

Este Louis átjött vigasztalni, miközben én az ágyon összegörnyedve sírtam.



Bocsi, hogy rövid. Hosszabbra terveztem, de elküldteek.:s Fb-n nyugodtan írjatok, nem harapok:33